Bejelentés


KAPCSOLTAM









ábránfalvi ifj.Dr. Ugron Gábor 1880, január 8.-án született Marosvásárhelyen. Elemi iskoláit (négy elemi) Székelyudvarhelyen, a gimnáziumot (nyolc osztály) a budapesti kegyesrendi főgimnáziumban (piaristáknál) konviktorként végezte, ahol a Vörösmarty Önképző Kör elnöke is lett. 1897. június 18.-án érettségizett, majd egyetemi tanulmányokat Lipcsében, Genfben és Budapesten végzett. Budapesten a Joghallgatókat segítő Egyesületnek az elnöke lett. A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem jog- és államtudományi karán elnyerte az államtudományi tudorságot. 1902-ben Maros-Torda vármegyében helyettes szolgabíró, majd 1903-ban szolgabíró, majd főszolgabíró lett. 1904- ben a Királyi Közigazgatási Tanfolyamon előadó lett. 1904, november 8.-án fegyveres katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Önkéntes népfölkelőként a 8.dsidás ezredbe volt besorozandó. 1905-ben a Marosvásárhelyi Takarékpénztárnak felügyelő bizottsági tagjává bízták meg. 1905-től a Maros-Torda vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagjává választották 1906, február 19.-én a budapesti belvárosi r.k. templomban feleségül veszi kéméndi Szalay Imre és Trefort Mária leányát Szalay Lívia Karolina Augusztát. Az esküvői szertartást Daniel Gábor v.b.t.t. és báró Eötvös Lóránt v.b.t.t. tanúskodása mellett dr.Fraknói Vilmos c.püspök, nagyváradi kanonok celebrálta. 1906 márciusában a darabont kormány királyi biztosa állásától, és a tanfolyami előadóságtól megfosztotta, ezt követő egy hónapban ügyvédjelölt. 1906, április 27.-én kinevezik Ugocsa vármegye főispánjának, és ennek kapcsán több megyei intézmény elnöki posztját is betölti. 1907 március 19.-én ideiglenesen kinevezik Maros-Torda vármegye és Marosvásárhely főispánjává, amely tisztségbe 1907, április 6.-án beiktatják. Mindezen Tisztségek mellett megtartotta Ugocsa vármegyei főispánságot is. 1907-ben a Marosvásárhelyi Takarékpénztár igazgatósági tagja és felügyelő bizottsági elnöke lett, továbbá a marosvásárhelyi r.k. egyházközség egyháztanácsosa. 1910, februárban a kormányváltás miatt kéri a főispánság alóli felmentését. 1911. február 19-től Marosvásárhelyi Egyházközség főgondnoka lett. 1911, májusában az erdélyi Helyi érdekű vasutak igazgatóságainak tagjává választották, valamint a Magyar - Francia Biztosító Társaság választmányi tagja lett. 1911, júniusban a Pápa-Csorna, valamint a Zsitvavölgye Helyiérdekű Vasúti rt. Igazgatósági tagja lett. 1912, februárban az Ungvár környéki helyiérdekű vasúti rt. Igazgatósági tagja lett, és a Marosvásárhelyi Sport Egyesület elnökévé választották. 1912, február 24.-én megválasztották az udvarhelyi kerületben „országos katolikus autonómiai képviselő”-nek. 1912, májusában a Duna-Száva helyiérdekű vasúti rt. Igazgatósági tagja lett. 1912, november 14.-én Erdélyi Római Katolikus Státus igazgató-tanácsosi kinevezést kapott. 1913, július 10.-én belép az Andrássy Pártba, majd 1913, novemberben az Országos Alkotmánypárt igazgatójává választják. 1915, július 3.-án megválasztják a marosvásárhelyi II. körzetben ország-gyűlési képviselőnek. Ugyanezen hónapban Marosvásárhely városi Háztartási Bizottságának tagja lett. 1916-ban a Pro Transylvania Országos Bizottság Kormányzó Tanácsának elnökévé választják. 1916, decemberében a Bácska – Csongrád megyei helyiérdekű vasutak rt. Igazgatóságának tagja lett. 1917, március 8.-án kinevezik a Katolikus Népszövetség kormányzó tanácsosává. 1917, június 14.-én IV.Károly Király Őfelsége kinevezi az Esterházy Móricz kormányába belügyminiszternek. 1917, augusztus 17.-én I. osztályú polgári hadi érdemkereszt kitüntetést kap. 1917, augusztus 20.-tól Wekerle Sándor miniszterelnök kormányában megmarad belügyminiszternek. Belügyminiszterként külön rendeletben kihirdette a védőnői intézmény megszervezését, valamint az állam részéről elvállalta védőnők szakképzésének teljes költségét. Külön kormányrendeletet hozatott a világháború hőseinek emelendő emlékművekért. 1917, december 8.-án felavatták Székelyudvarhelyen a vasszékely emlékművet, melyen részt venni nem tudott, de beszédét felolvasták. 1918, január 28.-án a Wekerle Sándor kormányának lemondásával együtt lemond.. 1918, januárban IV. Károly Király Őfelsége valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. 1918, február 6.-án a 48-as Alkotmány Párt elnöki tanácsának és intéző bizottságának tagja lett. 1918, március 4.-én Marosvásárhely Díszpolgára lett és róla nevezték el a kultúrpalota előtti teret Ugron Gábor térnek. 1918, március 6.-án IV.Károly Király Őfelsége kinevezte Erdély Királyi Biztosává. 1918, március 31.-én a kereskedelmi miniszter kinevezi Székelyföld Ipari Miniszteri Biztosává. 1918. április 13.-án megbízzák a balázsfalvi érsek május 9.-i beiktatásának királyi biztosi feladataival. 1918 év folyamán az Erdélyi Malom és Faipari Rt., Erdélyi Bortermelők Szövetkezetének, Erdélyrészi Építő Rt., Marosvásárhelyi Üvegipari Rt. Igazgatósági tagja, továbbá a Szamosújvári Sertéshízlaló és Húsipari Rt, valamint Megyerfalvi Gőztégla és cserépgyár igazgatósági elnöke lett. 1918, szeptember 11.-én lemondott az Erdélyi Királyi Biztosi megbízatásáról, és a Székelyföld Ipari Miniszteri Biztosi megbízatásairól. 1918. szeptember 11.-én a Bihar-Szilágyi Olajipari Rt. Igazgatósági tagja lett. 1918, november 19.-én egyik megalapítója a Székely Nemzeti Tanácsnak, majd annak egyik ügyvezető elnöke, és a Székely Hadosztály egyik irányítója. 1919, február 24.-én Károlyi Mihály kinevezte a „vallási és tanulmányi alapokat felügyelő bizottság” elnökévé, majd 1919, március 8.-án „külügyi tanácsadói testület” tagjává, mely tisztségeket 1919, március 21-ével lemondta, és 1919, április 18-tól illegalitásba vonul a vörös terror elől Csehbányára (Bakony), ahol egy erdészházban, Sebestyén János püspöki uradalmi erdésznél húzta meg magát egészen augusztus 24.-ig. 1919. szeptemberében részt vesz a Szabadelvű Párt megalakításában, mely 1919. október 11.-én fuzionált a Demokrata Párttal, és Nemzeti Demokrata Polgárpárt néven működött tovább, melynek elnöke lett. 1920, január 18-án a budapesti Erzsébetvárosi Kaszinó elnöke lett. 1920, februári választásokon Pest északi területein országgyűlési képviselőnek választották. 1920. március 21.-én a VII. kerületi Demokrata kör elnöke lett. 1920 februárjában a Frankfurti Életbiztosító Rt., Érdi Gőztégla és Agyagárugyár Rt., ÉGISZ Rt. Duna-Rajna Kereskedelmi Rt., Veszprémi Talajművelő Rt., Magyar Zsákkereskedelmi Rt. Igazgatósági tagja, és a Wiener Kommercial Bank Budapesti Fiókjának igazgató tanácsosa. 1922.-ben a nemzetgyűlési választásokon párton kívüli programmal a Fővárosi Északi kerületekben nemzetgyűlési képviselővé választották. 1925-ben beválasztják a Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságába, melyet 1944-ig ellát. 1927-ben megbízzák az Országos Képzőművészeti Tanács elnöki tisztével. 1927, december 24.-én Bethlen István miniszterelnök kinevezi az Országos Takarékossági Bizottság elnökének. Az egész bizottság anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezte munkáját, melynek során feladatuk volt: - az állam közigazgatási szervezetének és üzemeinek az ország megmaradt területéhez való célszerű arányosítása, és - a változott viszonyokkal való összhangba hozása, - az állami közigazgatásnak és üzemvitelnek a nem feltétlenül szükséges feladatoktól és szervektől való mentesítése, továbbá - ezen szempontoknak az önkormányzati szerveknél és üzemeknél való megfelelő alkalmazása. A megbízást 1931, december végéig teljesíti is. Ennek elismeréseként Horty Miklós Kormányzó Úr Őfőméltósága I. o. Magyar Érdemkereszttel tünteti ki, majd pár nap múlva gyomorfekély miatt kiveszik a fél gyomrát. 1931-1942-ig a Magyar Vitorlás Yacht Szövetség elnöke lett. Elnöksége alatt épültek ki fontos nemzetközi vitorlás-kapcsolataink. Így a kontinensen rendezett első Európa Bajnokság megrendezése, vagy az úgynevezett „Öt-tó versenyek”, illetve az Európai Vitorlás Szövetség életre hívása. Nagyhatású sportember volt, munkálkodása nyomán vált elismertté a magyar versenyvitorlázás. 1927- ben került vízbe a Balatonon az első schärenkreuzer hajója a RABONBÁN I. Tervezője ma még ismeretlen, állítólag svéd. Németországban építették részére. 1937-ben, amikor a második hajója készült (ez a RABONBÁN II.), Rabonbán I. hajóját eladta Fodor Lajosnak, aki a hajó nevét jogosan TATÁR-ra változtatta. Az új tulajdonos 1938-tól Kienaszt Ferenc, a hajó neve pedig VELENCE. 1951-ben az elhagyott javak listájára került, majd a Postás-üdülő kapta meg és újabb nevet is kapott, ettől kezdve PARTIZÁN néven tartották számon 1972 körüli pusztulásáig. Érdekes, hogy a vitorlán elhelyezett típusjelzése X volt, vagyis a vitorlaszáma X-M1. 1934. Július 27-én az első balatoni Kékszalag versenyt – mely 78 tengeri mérföldes - megnyeri. A RABONBÁN II., a Balaton hatodik schärenkreuzer hajója volt, melyet Benacsekkel terveztetett, és a Yachtépítő Rt.-vel építtetett. 1937- ben bocsátották vízre. 1944-ig használta, ekkor a Budapest Sport Egyesületnek eladta. (Ez a hajó is volt víz alatt vészelte át a frontot, majd parton is állt sokat. 1947 körül a Meteor sportegyesületbe került, később annak jogutódjához, az MTK-Vörös Meteorhoz, illetve a telephely megvásárlásával a Magyar Külkereskedelmi Bankhoz. Jelenleg is ők a tulajdonosok. 1960 és 1986 között Bertha Lajos hajóasztalos gondozta és javította a hajót, illetve kormányosként szép eredményekkel (1969 Kékszalag) vitorlázott rajta. Az elmúlt években Bujtor István színművész volt a kormányos. Ő 6 bajnokságon volt első helyezett a hajóval, melynek vitorlaszáma X-M6. ) 1932, március 6.-án megalakuló Magyar Cserkészszülők és Cserkészbarátok Országos Szövetségének védnöki tisztjét vállalta el. 1932, április 25.-én Miniszterelnök az Erzsébet királyné emlékmű bizottság tagjává nevezi ki. 1933-tól az Országos Stefánia Szövetség elnökségét elvállalta, és ellátta 1941-ig. 1933, június 26.-án az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) Móricz Zsigmond vezetésével felkérte az elnöki teendők ellátására, melyet elfogadott, és egészen Szálasi által történő betiltásig közmegelégedésre működtetett. Megjegyzendő, hogy az Írószövetség az IGE-t elődjének tekinti. 1934.-ben megszűnik az Országos Képzőművészeti Tanács, és helyette létrehozzák az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácsot, melynek elnöki feladataival Hómann Bálint miniszter megbízza. 1937-ben ismét gyomorműtéten esik át. 1941, decemberében lemond az országos Irodalmi és Művészeti Tanács, valamint a Stefánia Szövetség elnöki tisztéről. Az ezekben végzett hathatós tevékenysége elismeréseként kormányzói elismerő aranyérem kitüntetésben részesül. 1944, október 21.-től pár napig a Gestapo vendégszeretetét élvezi a Budapesti Fő utca 70-ben, ahová lányai élelem és tisztaruha csomagokat juttatnak be számára, míg felesége és a család többi tagja elől eltitkolják. 1944, december 4.-én a Svéd Vöröskereszt kötelékébe lép, amely ellátja megfelelő igazolvánnyal, de ugyanígy a Svájci Vöröskereszt is november 7.-én. Budapest ostroma idején a Pauler utca 20 szám alatti lakása erősen bombasérült lesz, de részben helyreállítják. 1945-ben, az újjáépítés idejére feleségét Bükkösdre, Imre fiának felesége Hanna családjának Jeszenszky birtokára küldi, ahol az unokái is regenerálódhattak. Innen lehetőség volt alkalmanként a Budapesten maradt családtagokat is ellátni élelmiszerrel. 1945 májusában, mint a Balatoni Hajózási Rt. Elnöke a minisztérium felé jelent a cég működési állapotáról, melyben kitér a hajózást akadályozó aknaveszélyre. Ez ügyben kéri a minisztérium intézkedését. Jelenti, hogy a kompjáratot április 24-én megkezdték, egyelőre csónakokkal, a Komp II üzembe helyezése már csak napok kérdése. A régi munkásaik közül kb. 50 fő már visszatért, a hajószemélyzet pedig majdnem teljesen együtt van Siófokon. Az emberek egyelőre fizetés nélkül dolgoznak, a kompjáratok beállítása azonban már a közeljövőben módot nyújt arra, hogy az alkalmazottaiknak családtagjaik létszámának arányában munkabérelőleget nyújthassanak. A jelentése alapján a minisztérium intézkedett félmillió pengő hitel kiutalása iránt. A Balatoni Hajózási Rt. 1945 májusában és júniusában két egyenlő részletben megkapta a kért összeget; 33 alkalmazottjának pedig a társaság értékeinek megmentése körül "példásan hazafias és áldozatkész magatartásáért" a miniszter írásbeli elismerést és pénzjutalmat adományozott. 1945 októberében a Közlekedésügyi Minisztérium rendeletére a vállalat személyzetét átvették a MÁV státusába, a vezetőséget pedig változtatás nélkül az ő elnökletével megerősítették a helyén. 1947, március 7.-én belép a Magyar-Angol Társaságba. 1948, április 21.-én a belvárosi Veres Pálné u. 19, III.4. szám alá költözik, és innen telepítik ki 1951, június 1.-én Jászboldogházára, Szarvas Mihályné 242.sz. házához. 1952, február 20.-án nyugdíját megvonják. Innen fiához, Ugron Istvánhoz, Bakonybélbe történő költözéséhez többszöri kérelmét elutasítják, és csak a kitelepítési kényszer megszűnésekor, 1953 végén tud átköltözni, ahol az első három évben egy parasztház egyik különbejáratú szobáját használják albérlőként, majd 1957 januárjától a fia által átadott szoba-konyha-kamra (komfort nélküli) tanácsi bérlakást tudja lakni feleségével együtt. Kitelepítés után Kodály Zoltán segítségével sikerül nyugdíját visszakapnia, és ebből, valamint külföldre került gyermekei és régi baráti kapcsolatainak támogatásával, börtönben levő István fia családjának segítségével él egészen 1960, október 27.-én bekövetkezett haláláig. Bakonybélben temették el, és 35 évvel később jelképes exhumálással ősei nyughelyére, a székelyudvarhelyi/szombatfalvi Mál hegyen levő Székely Kálvária végét is jelző családi kriptába helyezték. Felesége fél év múlva követte.




Szavazás




Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!